Amikor csatlakozunk egy szövetséghez, fokozatosan és szervesen beilleszkedünk abba a szervezetbe. A kapcsolatot a kölcsönös befolyásolás jellemzi: óvatosan terelgetjük a közösséget, és fordítva, minket is formál a társaság, akikkel találkozunk.
Mások befolyásolásához észlelés szükséges. Tudnunk kell, mikor cselekedjünk, és mikor maradjunk tétlenek, mikor fogékonyak ránk a többiek, és mikor falra hányt borsó minden szavunk. Magától értetődik, hogy ehhez tapasztalat kell, amire számos kapcsolatban tehetünk szert - a családi társaságoktól a közösségi szervezetekig -, ahol finomíthatjuk a megfelelő érzékenységet. Idővel mind a frusztráció, mind a siker pillanatai beköszöntenek, ám némi kitartás mindkét esetben jelentős előnyt jelent. Ha keresztezik a kezdeményezéseinket, akkor ki kell tartanunk, ha másképp nem, a helyzetünkben, esetleg javítva rajta, ha lehetőségünk adódik. Ha viszont sikerrel járunk, sem bízhatunk mindent kizárólag a karizmára, hanem tovább kell dolgoznunk azon, hogy megtudjuk, mit szándékozik tenni a csoport Az igazi vezetés a kezdeményezés és alázat keveréke. A legjobb vezető háttérben marad, irányít, de nem vonja a személyére a figyelmet. Amíg a közösség tart valamerre, a vezető elégedett. Tekintélyt nem lehet szerezni, azt az emberek adják, amikor felismerik, hogy a vezető szinte észrevétlen befolyásának köszönhetik a sikert.
TENG MING-TAO