ISTENTISZTELET

Képek az oltáron,
Vagy képzelt képek a bensőnkben:
Imádkozunk hozzájuk,
De válaszolnak-e?

A bölcsek elmondják, milyen fontos az istentisztelet. Ezért letérdelünk az oltárok előtt, adományozunk, áldozunk. Arra tanítottak, hogy meditációnkban isteneket lássunk magunkban, és ha esedezünk hozzájuk, erőre és tudásra tehetünk szert. Mindezt nagy átéléssel műveljük, míg a mesterek ki nem jelentik, hogy nincsenek istenek. Ettől pedig teljesen összezavarodunk.
 

A szobrocska az oltáron fa és aranyfüst, a tiszteletünk azonban valódi. Az istenség belül talán semmi más, csak képzelt kép, az összpontosítás azonban nem öncsalás. Az éghez rendelt tulajdonságok lehet, csak utópista találgatások, de a példázatok esszenciája valóságos. Az istenek ekkor bizonyos filozófiákat és az emberi elme rendkívüli sokoldalúságát képviselik. Amikor tisztelgünk az istenek előtt, ezekkel a mélyebb aspektusokkal egyesülünk.

TENG MING-TAO

Csatatér a lelkem

"Krisztus kettős lényege, a vágytól égő, mélyen emberi, s az istenséget elérő emberfeletti ember, mindig is mély, kifürkészhetetlen rejtély volt számomra. Ifjúkoromtól fogva a test és a lélek közti szakadatlan, kíméletlen harc okozza legfőbb gyötrelmeimet, egyben ez minden örömöm és bánatom forrása is. A csatatér pedig, ahol ez a két hadsereg megütközik, a lelkem." - Idézet Nikos Kazantzakis, Krisztus utolsó megkísértése című könyvéből.

 

zenerészlet a Krisztus utolsó megkísértése című filmből