Senki se mer egyedül élni. Fantasztikusan bonyodalmas trükköket eszelnek
ki, hogy egymáshoz valami közük legyen. Tíz körmükkel egymásba
kapaszkodnak s ennek arányában egymástól csillagászati sebességgel
távolodnak. Nem különös? Ha mindenki azt mondaná, hogy egyedül van,
abban a pillanatban a félelem elmúlna s abban a percben a nagy
közösségben mindenki találkozna. Miért? Mert a közösség logikája
paradox, ahogy a magány logikája paradox és a nyelv logikája paradox,
mert a létezés logikája paradox. Amikor Isten az embert megteremtette,
maga is elcsodálkozott. Azt mondta: úgy alkottam, hogy testében is szellemi legyen s íme testivé lett szellemében is.