HÜBRISZ

BIZALOM

A megismert igazság bizonyosságot nyújt,

A jártasság pedig önbizalmat.

Bátorsággal legyűrhetjük a veszélyt.

Ha erősödni akarsz, erősítsd az alázatot.

Állandó szemlélődéssel elérkezhetünk az igazsághoz.

Minél tapasztaltabbak vagyunk, annál mélyebb a megértésünk, így annál jobban támaszkodhatunk az ismereteinkre. Amikor gyakoroljuk, amit tudunk, egyrészt egyre jobban értjük az igazságot, másrészt segít, hogy észszerűen cselekedjünk. Minél többet tesszük, annál jobban erősödik az önbizalmunk.

Minden elért eredmény újabb csodálatos adag önbizalmat ad.

Egyre nagyobb és nagyobb dolgokra vállalkozunk, amíg elég bátrak nem leszünk ahhoz, hogy az átlagember képzeletét messze meghaladó vállalkozásokat is véghez vigyünk. Amikor elérjük a szakértelemnek ezt a magas fokát, eljön az ünneplés, de egyben a rendkívüli óvatosság ideje is. Jogos az öröm, hiszen régóta küzdöttünk ezért a nehezen megszerezhető képességért. Egyúttal jogos az óvatosság is, mert a bolond könnyen megpróbálkozhat valamivel, amihez még ez a képesség is kevés. A büszkeség és a szenvedély a bukásunkat okozhatja.

Ezért minél tanultabb, képzettebb az ember, annál körültekintőbbnek kell lennie. Minél fejlettebbek a képességei, annál ingatagabb az útja. A Tao legnagyobb hatalmú követői egyben a legszegényebbek is. Azáltal, hogy a megfelelő pillanatig eltakarják a fényességüket, elkerülik minden veszélyek legborzasztóbbikát: a hübriszt.

TENG MING-TAO

FÉL - ELEM

Bízz a belső istenekben,
Fogadd el az áldásukat.
Illúzió szegi a valóságot.
Csak úgy léphetsz át, ha ledöföd a félelmet.

Meditációidban istenekkel találkozol. Ezek nem többek, mint saját elméd legszentebb részei - nem más lények. Belső istenségeid erővel és tudással ajándékoznak meg. Kétely és félelem nélkül fogadd el, ami utadba kerül. Megbízhatsz az isteneidben. Sosem árulnak el téged, hiszen sosem árulhatod el önmagad.

Ez a bizalom eloszlatja a félelmet, és a sajnálkozást. Megoldást találsz a belső küzdelmeidre. Az istenek elkalauzolnak egészen a valóság határáig. A túloldalon tátongó mélység - a létezés végső természete. Át azonban csak akkor léphetsz, ha levetettél minden félelmet és sajnálkozást.

Minden félelem az én érzetéből ered. Amikor megállunk a valóság határán, attól félünk, hogy elveszítjük az önazonosságunkat, ha átlépünk. Rettegünk attól, hogy elpusztulunk. Pedig mindenekelőtt a Taóból jöttünk. A Tao vagyunk. A visszatérés nem a megsemmisülésünket jelenti, hanem az eggyéválásunkat a mindenséggel. Igaz, hogy többé már nem leszünk azok, akik most vagyunk, hanem egyesülünk a Taóval. Abban az állapotban pedig semmi szükség a félelemre.

TENG MING-TAO