EGYÜTTÉRZÉS

1. Az együttérzés első szintjén akkor szeretjük a lényeket, amikor az elvárásoknak megfelelően viselkednek.
   
2. A második szint ott kezdődik, amikor JÓT KÍVÁNUNK MÁSOKNAK akkor is, ha nehézséget okoznak nekünk. Itt megértjük, hogy az ártó cselekedetek oka alapvetően a nemtudás. Minden lény boldogságot szeretne, azonban ha nem tudjuk, hogyan lehet ezt megvalósítani, hibákat követünk el, és ezzel szenvedést okozunk magunknak és másoknak is.
   
3. A harmadik szinten nem gyakorolunk megkülönböztetést, hanem egyszerűen A TŐLÜNK TELHETŐ LEGJOBBAT TESSZÜK, míg környezetünk áldásban, tisztulásban vagy tanításban részesül, karmájának és intelligenciájának megfelelően. Ez a megkülönböztetés nélküli együttérzés túlmegy mindenféle „szeretem” vagy „nem szeretem” dolgon, és a lehető leggyorsabb úton teszi éretté a lényeket.

(Amit nem szeretnél, hogy veled tegyenek, ne tedd te se mással.....Amit szeretnél, hogy veled tegyenek, tedd azt te is mással.)