Hasonlóképpen átmeneti hiányérzetet élhet át valaki, miután evilági törekvéseiben kudarcot vallott. Ilyenkor eleinte úgy tűnhet, hogy az élet nélkülöz minden reményt adó gyógynövényt. Ha azonban - miután egy ideig ebben a sivatagban bolyongott - elhatározza, hogy bátran szembenéz új körülményeivel, rá fog jönni, hogy az élet lényegében egyáltalán nem változott meg; hogy bármi is történt vele, azt csak a saját képzelete határozta meg kudarcként. Ilyenkor eszébe juthatnak a boldogabb pillanatok: például az egyszerű örömök, amelyeket gyermekkorában élvezhetett. Hirtelen megérti, hogy a belső elégedettség a siker egyetlen érvényes meghatározója, és - ami ugyanilyen csodálatos - hogy az elégedettség az egyetlen dolog az életében, amit soha nem kell elveszítenie! A látszólagos veszteség, kudarc és csalódás pusztaságát minden esetben újra virágzásba lehet hozni, mint a meddő sivatagot egy bőséges eső után. A béke újonnan virágzó rétjei hirtelen megjelennek a belső nyugalmat kereső elmékben. A lélek ilyenkor olyan boldogságot ismer meg, amely értékesebb, mint a világi törekvésekkel elérhető legnagyobb siker. #YOGANANDA |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése