Kahlil Gibran - A próféta - 21 - A beszédről

Vannak közöttetek, akik azért keresik a beszédeseket, mert félnek az egyedülléttől. Az egyedüllét csöndje feltárja előttük meztelen önmagukat, és szeretnének elmenekülni előle. És vannak, akik beszélnek, és anélkül, hogy sejtenék vagy remélnék, olyan igazságot fednek fel, amelyet maguk sem értenek. És vannak olyanok, akik belül ismerik az igazságot, de szavakkal nem mondják el. Az ilyenek keblében lakik a csend, amelynek ritmusa van.

Kahlil Gibran - A próféta - 20 - A barátságról

És ami benned a legjobb, légyen az a te barátodé.
Ha ismeri tengered apályait, hadd ismerje meg a dagályt is.
Mert mi a te barátod, ha csupán az unalom óráján keresed fel őt?
Keresd fel őt az élet óráján is.
Mert segíthet ő a szükségben, de ürességedet ki nem töltheti.
És a barátság édességében légyen nevetés és az örömök megosztása.
Mert az apró örömök harmatában a szív megtalálja hajnalát, és felfrissül.

Kahlil Gibran - A próféta - 19 - A tanításról

Senki nem képes előttetek semmit fölfedni, csupán azt, ami tudásotok hajnalán, fél­álom­ban máris ott hever. A tanító, aki követői között a templom árnyékában jár, nem bölcsességéből ad át nékik, hanem hitéből és szeretetéből. Ha valóban bölcs, nem azt kívánja, hogy belépjetek az ő bölcsességének házába, hanem inkább saját elmétek küszöbére vezet benneteket.

Kahlil Gibran - A próféta - 18 - Az önismeretről

Ne mondjátok: „Megtaláltam az igazságot”; mondjátok azt: „Találtam egy igazságot”. Ne mondjátok: „Megtaláltam a léleknek útját”. Mondjátok: „Találkoztam a lélekkel, mely az én utamon jár”. Mert a lélek minden úton jár.

NINCS MIÉRT GÖRCSÖLJ!

>   CSOMÓ   <

Mit tudjuk mi, hogy ki kötötte:

Isten, a Sátán, a Gonosz, a Jó?

De meg nem oldja hit, tudás, erő,

Örök az élet szálán a csomó.

Mit tudjuk mi, hogy s mint kötötték,

Hogy bogozták a végzet kezei,

A végzet a mi babráló kezünk

És szakadt, véres körmünk neveti.

Az élet szálán ott a sorscsomó

És meg nem oldja hit, tudás, erő,

Bár eszmék rendje tűnt miatta le

S a semmiségből újra visszajő.

Bár ostromolták roppant rendszerek,

Rajta minden hatalmuk megtörött,

A megoldások sora végtelen

S reménytelen - mert a csomó örök.

Mert minden fűszál, minden kis virág

Egy rettenetes gordiusi bog

És az marad, míg lélek lesz, ki rajt'

Halódni, vívni, tépelődni fog.

S a tépelődő, babrálgató ujjnál

Még szánandóbbak tán a vaskezek:

Caesar, ki ketté vágtad a csomót,

Szegény - Te sem oldottad meg.

Mindig az győz, aki fel tudja adni énjét.

BejegyzésA láthatatlan történet által

Kahlil Gibran - A próféta - 17 - A fájdalomról

Fájdalmatok a megértést magába záró héj megtörése. Miként a gyümölcs magvának meg kell törnie, hogy szíve a nap elé állhasson, meg kell ismer­jétek a fájdalmat. És ha szívetek képes volna életetek mindennapi rejtelmeit csodálni, fájdalmatokat nem kevés­bé látnátok gyönyörűségesnek, mint örömeteket; És elfogadnátok szívetek évszakait, amiként mindig is elfogadtátok a földjeitek fölött átvo­nuló évszakokat. És figyelmetek derűvel kísérné a bánat telét.

ÁLLOMÁSOK az emberi LÉTben (nem ÉLETben!!!)

1. Ősállapot
2. Bűnbeesés
3. Ébredés
4. Ismétlés
5. Külső sötétség
6. Megszabadulás

Hol járok? Hol jársz?

Kahlil Gibran - A próféta - 16 - Az értelemről és a szenvedélyről

Az értelem és a szenvedély a kormány és a vitorla a ti lelketek tengerjáró hajóján. Ha a vitorla szétszakad, vagy a kormány eltörik, csak tehetetlenül sodródhattok, vagy pedig moz­du­latlanná váltok a tenger közepén. Mert az értelem, ha egymagában uralkodik, korlátozó erő; és a szabadjára engedett szenvedély olyan tűz, amely önnön elemésztéséig lobog. Engedjétek hát lelketekben az értelmet a szenvedély magasába emelkedni, hogy dalra keljen; És lelketek értelemmel kormányozza a szenvedélyt, hogy a szenvedély minden nap új erőre kapjon, és miként a főnix, saját hamvai fölé repüljön.

Kahlil Gibran - A próféta - 15 - A szabadságról

Kahlil Gibran - A próféta - 14 - A törvényekről

MOMO

Sugarad mindent fénybe von.
Honnan jön, nem tudom.
Olyan közelről s olyan messziről.
Neved nem ismerem.
Bárhonnan sütsz az ég felől:
Ragyogj, kis csillag, fényesen!

Kahlil Gibran - A próféta - 13 - A bűnról és bűnhődésről

AKAROD?

Csak aki üres, az mozdulatlan és kiegyensúlyozott.

üres <-> tele?
mozdulatlan <-> hiperaktív?
kiegyensúlyozott <-> súlytalan?

Kahlil Gibran - A próféta - 12 - Az eladásról és vásárlásról

kialszik - meggyullad

HALJON MEG AZ ÉN,
SZÜLESSEN MEG A TE!

Kahlil Gibran - A próféta - 11 - A ruhákról

jössz és megyek - mész és jövök

Nincs miért aggódni. Már nincs. Rájöttél. Áldás. És ahogy hangzó szó nélkül odavezet magához, látom lehunyt szemhéja rezgését, felette indiánosan megérett apróráncos barna homlokát és hófehér haját. Sugárzik belőle a máshollét. Kezem homlokára, másik kezem az ő jobbjával összekulcsolódik készséges némaságban. Köszöntöm suttogva.

- Sajnos nem tudom ki vagy - nyílik fel lassan szemhéja és alóla égi mérföldekkel távolabbra fókuszáló szeme, mintha csak a tejutat nézné.

- Nem fontos - mondom. Megérti. Nincs benne semmi aggodalom.

- De nagyon jól esik! - suttogja, ahogy homlokát többször végigsimítom, mintegy beszkennelve tudatomba lelkületét, hogy együtt rezdülhessek vele. Pillája lassan újból lecsukódik és szinte dorombolva tűri kezem üzenetét. Szétárad benne a megnyugvás, az elégedettség, a hála. A szférák üzenete érkezik általa hozzám. Érzem, hogy általa kiáradok, érzékszerveim megsokszorozódnak. 5 perc, vagy 10. Minden jól és rendben van. Üzenetet váltottunk és mindketten tudjuk hol a mondat végén a pont.

Jöttem, megyek.

Sosem voltam máshol, de kell a földi látszatközelség.

Kevés a Fény? Őrizd a meleget.

Önmagadon keresztül a Létet ne tékozold szét.

Kahlil Gibran - A próféta - 10 - A házakról

Kahlil Gibran - A próféta - 09 - Az örömről és bánatról

Kahlil Gibran - A próféta - 08 - A munkáról

Kahlil Gibran - A próféta - 07 - Az evésről és ivásról

Kahlil Gibran - A próféta - 06 - Az adakozásról

Kahlil Gibran - A próféta - 05 - A gyermekekről

Kahlil Gibran - A próféta - 04 - A házasságról

Kahlil Gibran - A próféta - 03 - A szeretetről

Kahlil Gibran - A próféta - 02 - Orfalisz népe

Kahlil Gibran - A próféta - 01 - Almitra a prófétáról

HA LEURAL A TESTTUDAT!

A hamvasztást a holttest hűtése előzi meg, a kemencékben egyetlen holttest fér el. Egy átlagos hamvasztás 60-70 perc alatt zajlik le, a kemencében 700-800 Celsius fok körüli hőmérséklet van kezdetben, ami akár 1100 Celsiusra is emelkedhet. A hamvasztási folyamat befejezését követően kiszedik a hamvakat a kemencéből egy erre a célra kialakított edénybe, ahol 20 percet hűtik. Ez az edény a hűlést követően egy porítóberendezésbe kerül, ahol cca. 4 mm3 nagyságúra porítják a hamvakat.

„A porítóberendezésből a hamvak az urnabetétbe kerülnek, amit még a hamvak behelyezését megelőzően ellátunk azonosítókkal (elhunyt neve, hamvasztási száma, hamvasztás napja, hamvasztást végző üzem azonosító betűjele). Az urnabetét tetejét és alját összeforrasztjuk, lezárjuk. Ez az urnabetét fog belekerülni a díszurnába.”

NAGYKUTYA

A felmerülő haraggal szemben egyszerűen legyünk dermedtek. Ha nincs azonnali veszély, figyeljük meg a szituációt, de hagyjuk továbbmenni. Légy a nagy kutya, akinek nincs szüksége ugatásra, elég erős anélkül is. Az ártó emberek inkább zavarodottak, mint rosszak, és néhány perc a társaságukban lehet, hogy fárasztó másoknak, de nekik éjjel-nappal együtt kell élniük 15 önmagukkal. Bántani őket ilyen nagy szenvedés mellett nem lenne sportemberhez méltó.

EGYÜTTÉRZÉS

1. Az együttérzés első szintjén akkor szeretjük a lényeket, amikor az elvárásoknak megfelelően viselkednek.
   
2. A második szint ott kezdődik, amikor JÓT KÍVÁNUNK MÁSOKNAK akkor is, ha nehézséget okoznak nekünk. Itt megértjük, hogy az ártó cselekedetek oka alapvetően a nemtudás. Minden lény boldogságot szeretne, azonban ha nem tudjuk, hogyan lehet ezt megvalósítani, hibákat követünk el, és ezzel szenvedést okozunk magunknak és másoknak is.
   
3. A harmadik szinten nem gyakorolunk megkülönböztetést, hanem egyszerűen A TŐLÜNK TELHETŐ LEGJOBBAT TESSZÜK, míg környezetünk áldásban, tisztulásban vagy tanításban részesül, karmájának és intelligenciájának megfelelően. Ez a megkülönböztetés nélküli együttérzés túlmegy mindenféle „szeretem” vagy „nem szeretem” dolgon, és a lehető leggyorsabb úton teszi éretté a lényeket.

(Amit nem szeretnél, hogy veled tegyenek, ne tedd te se mással.....Amit szeretnél, hogy veled tegyenek, tedd azt te is mással.)

ÜLTETÉS

Az emberek testtel, beszéddel és tudattal belekeverednek változó állapotaikba, ezzel folyamatosan jövőbeli szenvedésük magjait ültetik el saját tudatalattijukban és a világban. Mikor ezek később megérnek további nehézségek formájában, csak kevesen lesznek, akik nem másokat okolnak majd emiatt. Elfelejtve, hogy mi vagyunk az egyedüli okai annak, ami történik, a társadalmat, szüleinket vagy partnereinket fogjuk vádolni, vagy bármi mást, amit divatos.

MIRE JÓ A NEMTUDÁS?

Az ÉN és TE, az ITT és OTT közötti elválasztás okozza a zavaró érzelmek megjelenését: ragaszkodást ahhoz, amit akarunk, és taszítást attól, amit kellemetlennek tartunk. Az előbbi érzés aztán mohóságot okoz: amit kedvelünk, meg is akarjuk tartani; az utóbbiból pedig irigység válik: akiket nem szeretünk, azokat nem akarjuk boldognak látni.

Az alapvető nemtudás minden nehézség oka, ez hozza létre a kizáró (és ártó) büszkeséget.

BÖLCS AKARSZ LENNI?

Kétféle bölcsesség létezik. A VILÁGI, mely a tudat által megtapasztalt külső és belső jelenségekre vonatkozik, és a megszabadító, mely magára a tudatra mutat. Az első bölcsességet az iskolákban és az egyetemeken tanítják. Ez képessé tesz minket arra, hogy rövidebb idő alatt több pénzt keressünk, érdekesebb munkát végezzünk, és nagyobb adóssággal haljunk meg, mint az oktatásban nem részesült szomszédunk. Ez a bölcsesség arra korlátozódik, ami mulandó, és amikor a saját sírunkhoz kerülünk, minden haszna eltűnik. „Az utolsó ingnek nincs zsebe”, tartja egy ismert dán közmondás. Bár az egy életen belül kifejlesztett intelligencia okos jövőbeli szülők kiválasztásához vezethet.

Maga A TUDAT BÖLCSESSÉGE azonban megszabadít, megvilágosodást hoz, és SOHA NEM TŰNHET EL.

MIÉRT VISZKET?

Minden lény boldogságot szeretne, azonban ha nem tudjuk, hogyan lehet ezt megvalósítani, hibákat követünk el, és ezzel szenvedést okozunk magunknak és másoknak is. Mivel nincsenek tudatában az ok és okozat működésének, sokan csalánt markolnak meg a virág helyett.

HOGYAN EMELKEDJ?

Az embernek számos kihívással kell szembenéznie, folytonosan küzdenie kell, de minden kihívás legyőzése után ERŐSEBBÉ válik, minden győzelemmel MAGASABBRA jut.

ÉLETUTAINK - Gárdonyi Géza: Égre néző lélek

Homályosak, mint a földbe került üveg. Régi fehérségüket, fényüket szenvedéssel kapjuk vissza. Innen van, hogy a földi életre ember embertől születik. A széthullt láncszemeknek összekapcsolódása ez. Kinézzük magunknak a más élőket és a szivükhöz kapcsolódunk. De mert a jövendőt nem tudhatjuk előre, az előre megvizsgált jellemek és körülmények olymódon változhatnak, hogy életünk elhibázódik. Akkor aztán ujra meg ujra kezdjük a testi életet.

ÉLETPÁLYA - Gárdonyi Géza: Égre néző lélek

Legjobb foglalkozás az, amely a természethez köti az embert. Tehát: a gazdálkodás, erdészet, földmérés, hajózás, halászat stb.

A városi és szobai foglalkozásban az boldogul legjobban, aki specialista. Aki olyat tud, amit más nem tud, kivül áll a versengésen és hamar meggazdagodik.

Tárgyakban is annak van legnagyobb értéke, ami egy, amilyen nincs több.

A tucat tárgy és tucat ember értéktelen a társadalomnak.

ÉLETCÉL - Gárdonyi Géza: Égre néző lélek

Ha vén halottnak a sirgödör szélén mégegyszer megnyilhatna az ajka, valamennyi azt mondaná:

- Bolondul éltem!

Mert valamennyi ugy élt ezen a Földön, mintha ez volna az örökkévalóság helye, s ő az elején érezte magát a végtelen időnek, ugy robotolt, verejtékezett, gyüjtött, rendezkedett, hogy az elején tul aztán jól élhessen. S egyszercsak, maga se tudja hogyan: ott fekszik a sirnál.

Tehát élt, de mégse élt. S erre nem eszmélkedett előbb.

Ha visszanézhetnénk a temető kapujából, bizony sokan elmondhatnánk: életünk idáig való utja nem volt egyéb, csak nyugtalanság a nyugalomért.

HÁZI JAVÍTÓINTÉZET - Gárdonyi Géza: Égre néző lélek

A lelki erőgyakorlat két sulyzója:

1. Mindennap valamit megtenni ami a lelki jóra irányul. Ráeröltetni az akaratomat olyasmire, amit nem szoktam. (P. türelem, mikor nem vagyok türelmes. Nyugodtság, mikor nem vagyok nyugodt. Nyájas arc, mikor haragszom. Harag elnyomása stb. (Mert a harag kinzó és ártalmas képzet-rajzokat idéz elő) stb.)

2. Mindennap valamit meg nem tenni, amit a test kiván. P. fölkelni korábban, mint a test óhajtaná. Megtagadni egy jó falatot, csupán azért, hogy éreztessük a testtel, hogy nem ő parancsol nekünk stb.

LÉLEKTAGADÓK - Gárdonyi Géza: Égre néző lélek

Egy-egy nagy ember (Homérosz, Sekszpir, Gőte, Petőfi) egy-egy családnak sok évszázadon át lassan előre készülő gyümölcsremeke. Öröklési produktum. Egyetlen emberben száz meg száz ős elmei értékeinek összefoglalása és megérése.

- Vak lelkek! Megismeritek az évszázadokon át folyton folyt előrekészitését egy nagy ember megjelenésének, hát hogyan lehet el nem fogadnotok a tovább is folyton-folyható létezését? Ha oly remeket tud alkotni századokon át következetesen a természet, aminő egy Sekszpir elméje, egyszerre következetlenségbe esne ha el engedné rothadni három nap alatt, mint a szemétre került uborkát.

BOLDOGSÁG KERESÉSE - Gárdonyi Géza: Égre néző lélek

A múlt nem a tied, csak az utána vonuló árnyék. A jövő nem a tied, csak az elédbe vetődő sugara.

Az óra a tied, csupán az óra, amelyben élsz. Ne siess ki belőle, ha napfényes, virágos békességgel teljes: a világ minden üzlete nem ér fel a szívnek egy boldog órájával.

NEMEZIS - Gárdonyi Géza: Égre néző lélek

Némely embernek mintha angyali kéz egyengetné földi utját. Másiknak mintha ördögi kéz vetne tövist, tőrt, ásna árkot, gödröt. Némelyik emberre mintha szinte célozva hull a szerencse. Másikra szinte zuhog a szerencsétlenség. Már a történetirás előtti népek tapasztalhatták ezt a különösséget. A közmondások élettapasztalatokon épült életfilozofiai figyelmeztetések. A görögök fantáziája istent is alkotott erre a különösségre. Lehetetlen arra nem gondolnunk, hogy a másvilágra átjut a szeretet is, gyűlölet is. És a nagy szeretet és a nagy gyűlölet láthatatlan keze belenyulkál némelyek sorsába.

ELLENSÉG - Gárdonyi Géza: Égre néző lélek

Amit valaki dühében cselekszik, nem ő cselekszi, hanem a dühe.

VISZONTSZOLGÁLAT - Gárdonyi Géza: Égre néző lélek

Ha valaki igy szól hozzátok:

- Mivel háláljam meg ezt a szivességét?

Feleljétek:

- Szerezzen örömet egy olyan valakinek, akire a testi rutsága miatt kedvetlenül néz.

EMBER SZERETET - Gárdonyi Géza: Égre néző lélek

Az emberek megmossák az arcukat, kezöket, de vajjon hány az, aki mindennap megmossa a lelkét is.

Bármit cselekszünk másoknak, azt is mind csak magunknak cselekesszük.

FELEBARÁTI SZERETET - Gárdonyi Géza: Égre néző lélek

A felebaráti szeretet nem azt jelenti, hogy az állati emberek eszközeivé süllyedjünk, velök a magunk kárával törődjünk, hanem csak akkor legyünk az övék, ha szenvednek, ha szükségbe esnek.

SZENVEDÉS - Gárdonyi Géza: Égre néző lélek

Éppen az ártatlannak látszó szenvedés bizonyítja, hogy életünk a Földön egy előbbi életnek a következménye.

HAZUGSÁG - Gárdonyi Géza: Égre néző lélek

Aki hazudik vagy gyáva, vagy gonosz, vagy blagueur (mókamester?).

Mind a három arca állati.

Szoljunk mindig igazat vagy hallgassunk.

Tolakodó ember kérdéseit utasitsuk vissza vagy viszontkérdéssel, vagy tréfával, vagy siketséggel.

Az igazmondás elve nem azt jelenti, hogy bárkinek is nyitva van a belső fiókunk.

BŰN - Gárdonyi Géza: Égre néző lélek

Mi a bűn?

Minden cselekedet, amelyre belső érzésünknek egy hangja azt mondja:

- Ne tedd!

Az a belső hang amely az embert a jóra inti, a lélek hangja. Az a hang amely a rosszra szólitja, a test hangja.

A lélek hangja pedig az Isten hangja.