Abból
az anyagból készültünk, amiből az álom. Amiből a jázmin és az olaj
illata. Álom, csoda, káprázat, költészet, mítosz, látomás, zene.
2015. január 14., szerda
Kahlil Gibran - A próféta - 29 - Búcsú-1
Tudjátok azt, hogy olyanok vagytok, akár a lánc: erőtök akkora, mint bennetek a leggyengébb láncszemé. De ez csak fele az igazságnak. Olyan erősek is vagytok, mint bennetek a legerősebb láncszem. Legapróbb cselekedeteitekkel mérni benneteket ugyanaz, mintha az óceán hatalmát a tűnékeny hullámtaraj erejével mérnénk. Gyarlóságaitokból ítélni meg benneteket ugyanolyan, mintha az évszakokat illetnénk váddal állhatatlanságuk miatt.
2015. január 13., kedd
Kahlil Gibran - A próféta - 28 - A halálról
Ismerni szeretnétek a halál titkát.
De hogyan találhatnátok meg, ha nem az élet szívében keresitek?
A bagoly éjszakához szokott szeme vak a napvilágra, a fény titkát föl nem derítheti.
Ha valóban látni akarjátok a halál szellemét, tárjátok szíveteket szélesre az élet teste előtt.
Mert egy az élet és a halál, éppúgy, miként egy a folyó és a tenger.
2015. január 12., hétfő
Kahlil Gibran - A próféta - 27 - A vallásról
Mindennapi életed a te templomod és vallásod.
Valahányszor belépsz, vidd magaddal mindenedet.
Vidd az ekét és a szekercét, a kalapácsot és a lantot,
Mindazt, amit szükségből vagy kedvtelésből formáltál,
Mert az álmodozásban eredményeidnél magasabbra nem emelkedhetsz, sem kudarcaidnál alább nem merülhetsz.
És vigyél magaddal minden embert:
Mert az imádságban az ő reményeik fölébe nem emelkedhetsz, sem csüggedésüknél lejjebb magadat nem alázhatod.
2015. január 10., szombat
Kahlil Gibran - A próféta - 26 - A szépségről
A szépség az élet, ha az élet föllebbenti szent arcáról a fátylat.
De az élet ti vagytok, és ti vagytok a fátyol is.
A szépség az örökkévalóság, mely önmagát tükörben szemléli.
De ti vagytok az örökkévalóság, és ti vagytok a tükör is.
De az élet ti vagytok, és ti vagytok a fátyol is.
A szépség az örökkévalóság, mely önmagát tükörben szemléli.
De ti vagytok az örökkévalóság, és ti vagytok a tükör is.
2015. január 9., péntek
Kahlil Gibran - A próféta - 25 - Az örömről
Ifjaitok
közül némelyek úgy keresik az örömöt, mintha az volna minden, és őket
megrójátok és megítélitek ezért. Én nem ítélném és nem rónám meg őket.
Engedném, hadd keressék. Mert megtalálják az örömöt, de nemcsak őt;
Heten vannak az ő nővérei, és a legkisebbik is szebb, mint maga az öröm.
Nem hallottatok még arról az emberről, aki gyökereket keresve ásott a
földben, és kincset talált?
2015. január 8., csütörtök
Kahlil Gibran - A próféta - 24 - Az imádságról
Nem taníthatom meg nektek, szavakkal miként imádkozzatok.
Isten nem hallgat szavaitokra, kivéve, ha Ő maga nyilatkozik meg a ti ajkatok által.
Isten nem hallgat szavaitokra, kivéve, ha Ő maga nyilatkozik meg a ti ajkatok által.
2015. január 7., szerda
Kahlil Gibran - A próféta - 23 - A jóról és a rosszról
Jó vagy, ha adni akarsz magadból.
Ám akkor sem vagy gonosz, ha önmagad hasznát keresed.
Mert amikor a hasznot keresed, nem vagy egyéb, mint gyökér, mely a földbe kapaszkodik, és szívja annak tejét.
Hiszen a gyümölcs nem mondhatja a gyökérnek: - Légy olyan, mint én, dús és érett; és adakozz a te bőségedből.
Mert az adakozás a gyümölcs sajátja, éppúgy, amiként az elfogadás a gyökéré.
2015. január 6., kedd
A VALÓSÁG ILLÚZIÓJÁNAK VÉGE
Azt
mondd magadban: az a valóság, hogy nincs valóság, a valóság egy
viszonyfogalom csupán. Egyetlen valóság létezik csak, a nem-valóság –
ebből indulj ki, és ott találod magad majd egy álomban, ami azonban már
garancia arra, hogy a valóság illúziójának vége számodra. Meg fogod érteni, csak nézz körül jobban a nyúl földalatti üregében!
Kahlil Gibran - A próféta - 22 - Az időről
Ki ne érezné közületek, hogy a szeretet ereje határtalan?
És ki ne érezte volna mégis, hogy a szeretet, habár határtalan, benne foglaltatik lénye legközepében, nem egyik gondolattól a másikig, nem egyik cselekedettől a másikig halad?
És az idő vajon - akár a szeretet - nem oszthatatlan és fokozatok nélkül való?
2015. január 5., hétfő
>>>EGYIRÁNYÚ SZERETET>>>
Könnyű
szeretetért szeretetet adni, de szeretet adni annak, ahonnan bántást,
kellemetlenséget kaptunk…. ez a legnagyobb szeretet, mert, annak van a
legnagyobb szüksége a szeretet és béke erejére, aki másokat megbánt.
Kahlil Gibran - A próféta - 21 - A beszédről
Vannak közöttetek, akik azért keresik a beszédeseket, mert félnek az egyedülléttől. Az egyedüllét csöndje feltárja előttük meztelen önmagukat, és szeretnének elmenekülni előle. És vannak, akik beszélnek, és anélkül, hogy sejtenék vagy remélnék, olyan igazságot fednek fel, amelyet maguk sem értenek. És vannak olyanok, akik belül ismerik az igazságot, de szavakkal nem mondják el. Az ilyenek keblében lakik a csend, amelynek ritmusa van.
2015. január 4., vasárnap
Kahlil Gibran - A próféta - 20 - A barátságról
És ami benned a legjobb, légyen az a te barátodé.
Ha ismeri tengered apályait, hadd ismerje meg a dagályt is.
Mert mi a te barátod, ha csupán az unalom óráján keresed fel őt?
Keresd fel őt az élet óráján is.
Mert segíthet ő a szükségben, de ürességedet ki nem töltheti.
És a barátság édességében légyen nevetés és az örömök megosztása.
Mert az apró örömök harmatában a szív megtalálja hajnalát, és felfrissül.
2015. január 3., szombat
Kahlil Gibran - A próféta - 19 - A tanításról
Senki nem képes előttetek semmit fölfedni, csupán azt, ami tudásotok hajnalán, félálomban máris ott hever. A tanító, aki követői között a templom árnyékában jár, nem bölcsességéből ad át nékik, hanem hitéből és szeretetéből. Ha valóban bölcs, nem azt kívánja, hogy belépjetek az ő bölcsességének házába, hanem inkább saját elmétek küszöbére vezet benneteket.
2015. január 1., csütörtök
Kahlil Gibran - A próféta - 18 - Az önismeretről
Ne mondjátok: „Megtaláltam az igazságot”; mondjátok azt: „Találtam egy igazságot”. Ne mondjátok: „Megtaláltam a léleknek útját”. Mondjátok: „Találkoztam a lélekkel, mely az én utamon jár”. Mert a lélek minden úton jár.
2014. december 31., szerda
NINCS MIÉRT GÖRCSÖLJ!
> CSOMÓ <
Mit tudjuk mi, hogy ki kötötte:
Isten, a Sátán, a Gonosz, a Jó?
De meg nem oldja hit, tudás, erő,
Örök az élet szálán a csomó.
Mit tudjuk mi, hogy s mint kötötték,
Hogy bogozták a végzet kezei,
A végzet a mi babráló kezünk
És szakadt, véres körmünk neveti.
Az élet szálán ott a sorscsomó
És meg nem oldja hit, tudás, erő,
Bár eszmék rendje tűnt miatta le
S a semmiségből újra visszajő.
Bár ostromolták roppant rendszerek,
Rajta minden hatalmuk megtörött,
A megoldások sora végtelen
S reménytelen - mert a csomó örök.
Mert minden fűszál, minden kis virág
Egy rettenetes gordiusi bog
És az marad, míg lélek lesz, ki rajt'
Halódni, vívni, tépelődni fog.
S a tépelődő, babrálgató ujjnál
Még szánandóbbak tán a vaskezek:
Caesar, ki ketté vágtad a csomót,
Szegény - Te sem oldottad meg.
Kahlil Gibran - A próféta - 17 - A fájdalomról
Fájdalmatok a megértést magába záró héj megtörése. Miként a gyümölcs magvának meg kell törnie, hogy szíve a nap elé állhasson, meg kell ismerjétek a fájdalmat. És ha szívetek képes volna életetek mindennapi rejtelmeit csodálni, fájdalmatokat nem kevésbé látnátok gyönyörűségesnek, mint örömeteket; És elfogadnátok szívetek évszakait, amiként mindig is elfogadtátok a földjeitek fölött átvonuló évszakokat. És figyelmetek derűvel kísérné a bánat telét.
2014. december 29., hétfő
ÁLLOMÁSOK az emberi LÉTben (nem ÉLETben!!!)
1. Ősállapot
2. Bűnbeesés
3. Ébredés
4. Ismétlés
5. Külső sötétség
6. Megszabadulás
Hol járok? Hol jársz?
2. Bűnbeesés
3. Ébredés
4. Ismétlés
5. Külső sötétség
6. Megszabadulás
Hol járok? Hol jársz?
Kahlil Gibran - A próféta - 16 - Az értelemről és a szenvedélyről
Az értelem és a szenvedély a kormány és a vitorla a ti lelketek tengerjáró hajóján. Ha
a vitorla szétszakad, vagy a kormány eltörik, csak tehetetlenül
sodródhattok, vagy pedig mozdulatlanná váltok a tenger közepén. Mert
az értelem, ha egymagában uralkodik, korlátozó erő; és a szabadjára
engedett szenvedély olyan tűz, amely önnön elemésztéséig lobog. Engedjétek hát lelketekben az értelmet a szenvedély magasába emelkedni, hogy dalra keljen; És
lelketek értelemmel kormányozza a szenvedélyt, hogy a szenvedély minden
nap új erőre kapjon, és miként a főnix, saját hamvai fölé repüljön.
2014. december 28., vasárnap
2014. december 27., szombat
2014. december 26., péntek
MOMO
Sugarad mindent fénybe von.
Honnan jön, nem tudom.
Olyan közelről s olyan messziről.
Neved nem ismerem.
Bárhonnan sütsz az ég felől:
Ragyogj, kis csillag, fényesen!
Honnan jön, nem tudom.
Olyan közelről s olyan messziről.
Neved nem ismerem.
Bárhonnan sütsz az ég felől:
Ragyogj, kis csillag, fényesen!
2014. december 25., csütörtök
AKAROD?
Csak aki üres, az mozdulatlan és kiegyensúlyozott.
üres <-> tele?
mozdulatlan <-> hiperaktív?
kiegyensúlyozott <-> súlytalan?
üres <-> tele?
mozdulatlan <-> hiperaktív?
kiegyensúlyozott <-> súlytalan?
2014. december 24., szerda
2014. december 23., kedd
jössz és megyek - mész és jövök
Nincs miért aggódni. Már nincs. Rájöttél. Áldás. És ahogy hangzó szó nélkül odavezet magához, látom lehunyt szemhéja rezgését, felette indiánosan megérett apróráncos barna homlokát és hófehér haját. Sugárzik belőle a máshollét. Kezem homlokára, másik kezem az ő jobbjával összekulcsolódik készséges némaságban. Köszöntöm suttogva.
- Sajnos nem tudom ki vagy - nyílik fel lassan szemhéja és alóla égi mérföldekkel távolabbra fókuszáló szeme, mintha csak a tejutat nézné.
- Nem fontos - mondom. Megérti. Nincs benne semmi aggodalom.
- De nagyon jól esik! - suttogja, ahogy homlokát többször végigsimítom, mintegy beszkennelve tudatomba lelkületét, hogy együtt rezdülhessek vele. Pillája lassan újból lecsukódik és szinte dorombolva tűri kezem üzenetét. Szétárad benne a megnyugvás, az elégedettség, a hála. A szférák üzenete érkezik általa hozzám. Érzem, hogy általa kiáradok, érzékszerveim megsokszorozódnak. 5 perc, vagy 10. Minden jól és rendben van. Üzenetet váltottunk és mindketten tudjuk hol a mondat végén a pont.
Jöttem, megyek.
Sosem voltam máshol, de kell a földi látszatközelség.
Kevés a Fény? Őrizd a meleget.
Önmagadon keresztül a Létet ne tékozold szét.
2014. december 22., hétfő
2014. december 21., vasárnap
2014. december 20., szombat
2014. december 19., péntek
2014. december 18., csütörtök
2014. december 17., szerda
2014. december 16., kedd
2014. december 15., hétfő
2014. december 14., vasárnap
2014. november 1., szombat
HA LEURAL A TESTTUDAT!
A hamvasztást a holttest hűtése előzi meg, a kemencékben egyetlen
holttest fér el. Egy átlagos hamvasztás 60-70 perc alatt zajlik le, a
kemencében 700-800 Celsius fok körüli hőmérséklet van kezdetben, ami
akár 1100 Celsiusra is emelkedhet. A hamvasztási folyamat befejezését
követően kiszedik a hamvakat a kemencéből egy erre a célra kialakított
edénybe, ahol 20 percet hűtik. Ez az edény a hűlést követően egy
porítóberendezésbe kerül, ahol cca. 4 mm3 nagyságúra porítják a
hamvakat.
„A porítóberendezésből a hamvak az urnabetétbe kerülnek, amit
még a hamvak behelyezését megelőzően ellátunk azonosítókkal (elhunyt
neve, hamvasztási száma, hamvasztás napja, hamvasztást végző üzem
azonosító betűjele). Az urnabetét tetejét és alját összeforrasztjuk,
lezárjuk. Ez az urnabetét fog belekerülni a díszurnába.”
2014. július 27., vasárnap
NAGYKUTYA
A felmerülő haraggal szemben egyszerűen legyünk dermedtek. Ha nincs azonnali veszély, figyeljük meg a szituációt, de hagyjuk továbbmenni. Légy a nagy kutya, akinek nincs szüksége ugatásra, elég erős anélkül is. Az ártó emberek inkább zavarodottak, mint rosszak, és néhány perc a társaságukban lehet, hogy fárasztó másoknak, de nekik éjjel-nappal együtt kell élniük 15 önmagukkal. Bántani őket ilyen nagy szenvedés mellett nem lenne sportemberhez méltó.
2014. július 26., szombat
EGYÜTTÉRZÉS
- Az együttérzés első szintjén akkor szeretjük a lényeket, amikor az elvárásoknak megfelelően viselkednek.
- A második szint ott kezdődik, amikor JÓT KÍVÁNUNK MÁSOKNAK akkor is, ha nehézséget okoznak nekünk. Itt megértjük, hogy az ártó cselekedetek oka alapvetően a nemtudás. Minden lény boldogságot szeretne, azonban ha nem tudjuk, hogyan lehet ezt megvalósítani, hibákat követünk el, és ezzel szenvedést okozunk magunknak és másoknak is.
- A harmadik szinten nem gyakorolunk megkülönböztetést, hanem egyszerűen A TŐLÜNK TELHETŐ LEGJOBBAT TESSZÜK, míg környezetünk áldásban, tisztulásban vagy tanításban részesül, karmájának és intelligenciájának megfelelően. Ez a megkülönböztetés nélküli együttérzés túlmegy mindenféle „szeretem” vagy „nem szeretem” dolgon, és a lehető leggyorsabb úton teszi éretté a lényeket.
2014. július 25., péntek
ÜLTETÉS
Az emberek testtel, beszéddel és tudattal belekeverednek változó állapotaikba, ezzel folyamatosan jövőbeli szenvedésük magjait ültetik el saját tudatalattijukban és a világban. Mikor ezek később megérnek további nehézségek formájában, csak kevesen lesznek, akik nem másokat okolnak majd emiatt. Elfelejtve, hogy mi vagyunk az egyedüli okai annak, ami történik, a társadalmat, szüleinket vagy partnereinket fogjuk vádolni, vagy bármi mást, amit divatos.
2014. július 24., csütörtök
MIRE JÓ A NEMTUDÁS?
Az ÉN és TE, az ITT és OTT közötti elválasztás okozza a zavaró érzelmek megjelenését: ragaszkodást ahhoz, amit akarunk, és taszítást attól, amit kellemetlennek tartunk. Az előbbi érzés aztán mohóságot okoz: amit kedvelünk, meg is akarjuk tartani; az utóbbiból pedig irigység válik: akiket nem szeretünk, azokat nem akarjuk boldognak látni.
Az alapvető nemtudás minden nehézség oka, ez hozza létre a kizáró (és ártó) büszkeséget.
2014. július 23., szerda
BÖLCS AKARSZ LENNI?
Kétféle bölcsesség létezik. A VILÁGI, mely a tudat által megtapasztalt külső és belső jelenségekre vonatkozik, és a megszabadító, mely magára a tudatra mutat. Az első bölcsességet az iskolákban és az egyetemeken tanítják. Ez képessé tesz minket arra, hogy rövidebb idő alatt több pénzt keressünk, érdekesebb munkát végezzünk, és nagyobb adóssággal haljunk meg, mint az oktatásban nem részesült szomszédunk. Ez a bölcsesség arra korlátozódik, ami mulandó, és amikor a saját sírunkhoz kerülünk, minden haszna eltűnik. „Az utolsó ingnek nincs zsebe”, tartja egy ismert dán közmondás. Bár az egy életen belül kifejlesztett intelligencia okos jövőbeli szülők kiválasztásához vezethet.
Maga A TUDAT BÖLCSESSÉGE azonban megszabadít, megvilágosodást hoz, és SOHA NEM TŰNHET EL.
2014. július 22., kedd
MIÉRT VISZKET?
Minden lény boldogságot szeretne, azonban ha nem tudjuk, hogyan lehet ezt megvalósítani, hibákat követünk el, és ezzel szenvedést okozunk magunknak és másoknak is. Mivel nincsenek tudatában az ok és okozat működésének, sokan csalánt markolnak meg a virág helyett.
2014. július 18., péntek
HOGYAN EMELKEDJ?
Az embernek számos kihívással kell szembenéznie, folytonosan küzdenie kell, de minden kihívás legyőzése után ERŐSEBBÉ válik, minden győzelemmel MAGASABBRA jut.
2014. július 11., péntek
ÉLETUTAINK - Gárdonyi Géza: Égre néző lélek
Homályosak, mint a földbe került üveg. Régi fehérségüket, fényüket szenvedéssel kapjuk vissza. Innen van, hogy a földi életre ember embertől születik. A széthullt láncszemeknek összekapcsolódása ez. Kinézzük magunknak a más élőket és a szivükhöz kapcsolódunk. De mert a jövendőt nem tudhatjuk előre, az előre megvizsgált jellemek és körülmények olymódon változhatnak, hogy életünk elhibázódik. Akkor aztán ujra meg ujra kezdjük a testi életet.
2014. július 10., csütörtök
ÉLETPÁLYA - Gárdonyi Géza: Égre néző lélek
Legjobb foglalkozás az, amely a természethez köti az embert. Tehát: a gazdálkodás, erdészet, földmérés, hajózás, halászat stb.
A városi és szobai foglalkozásban az boldogul legjobban, aki specialista. Aki olyat tud, amit más nem tud, kivül áll a versengésen és hamar meggazdagodik.
Tárgyakban is annak van legnagyobb értéke, ami egy, amilyen nincs több.
A tucat tárgy és tucat ember értéktelen a társadalomnak.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)