Mi sosem látjuk az eredőt; mi mindig csak a hatást és az eredményt észlelhetjük. Amit okozónak látunk, az valójában csak tünet és előjel. Ha ezt a ceruzát eleresztem, akkor a földre esik. Csak egy gimnazista hiheti, hogy a lezuhanásnak az okozója az eleresztés volt. Én nem hiszem. Az eleresztés egyszerűen csalhatatlan előjele volt a lezuhanásnak. Minden történés, amelyet egy másik történés követ, ennek az előjele csupán. Az okozó merőben másvalami. Mi, persze, azt képzeljük, hogy hatalmunkban áll előidézni valami hatást, ámde ez nem egyéb, mint egy szerencsétlen álkövetkeztetés, amely a valóságot hamis világításba helyezi. Az igazság ez: ugyanazon rejtelmes ok, amely a ceruzát a földre vetette, néhány pillanat előtt dolgozott én bennem is és arra késztetett, hogy az ujjaim közül eleresszem. Az emberek gondolkodásának hirtelen megváltoztatása és a föld megrendülése talán egy okból származhat, de teljességgel ki van zárva, hogy egyik okozója volna a másiknak, ha bármilyen természetesnek lássa is azt a "józan ész". Az első épp olyan hatás, mint a másik; egy hatás pedig nem idéz elő egy másikat; ennélfogva a történések láncolatában előjel lehet, de semmiképpen sem kiváltó ok.
#GustavMeyrink
