A kezdetet keresnünk kell. Az élet nagyon kegyelmes; minden pillanatban egy új kezdettel ajándékoz meg. Minden perc reánk zúdítja a kérdést: ki vagyok én? Nem mi magunk formázzuk ki ilyenre ezt a kérdést. Ez az oka annak, hogy a kezdetet nem találjuk meg. De ha egyszer komolyan vetjük fel a kérdést, akkor föl is virrad az a nap, amelynek estalkonyán meghalnak azok a gondolatok, amelyek betörtek a trónterembe és dőzsölve legelték le lelkünk terített asztalát.
A megtermékenyítő erő nemcsak a testen keresztül. hanem egy másik szinten energiaként is megnyilvánulhat. Ahhoz, hogy különböző anyagokban bizonyos folyamatok induljanak el, az ember saját életenergiájának kisugárzására van szükség. Ha azonban ezt az erőt nemi szervein keresztül továbbítja a külvilág felé, akkor az életenergiát eredeti formájában kisugározni képes idegközpontjait altatja el. Ezek az idegközpontok automatikusan nyílnak, illetve záródnak. A férfi vagy a nemi szerveibe, vagy a magasabb idegközpontokba irányíthatja ezt az energiát, de nem töltheti fel életenergiával mindkét szervét egyszerre! #ElisabethHaich
Aki pedig azt hiszi, hogy ivadékai miatt éli életét, az önmagának hazudik. Mert ez nem igaz. Az emberiség nem haladt előbbre, haladása merő látszat csupán. Tömegeiből csak kiváltságos egyéneket választott ki, akik valóban előbbre haladtak. Körbefutni annyit jelent, hogy nem haladunk és nem jutunk előbbre. A kört át kell törni, különben semmit sem cselekedtünk. Azok persze, akik azt hiszik, hogy az élet a születéssel kezdődik és a halállal végződik, a kört még nem látják, ezek ugyan hogyan üssenek rést rajta?
- Hol lelsz segítségre? Magadban! Látod, éppen ez a baj, hogy mindenki kívülről vár segítséget, és mivel mindenki csak elvár, de nem ad, végül senki sem részesül segítségben. Ha azonban mindenki adna, mindenki meg is kapná a segítséget. Akkor minden nyomorúságtól megszabadulna a világ! #ElisabethHaich #Beavatas
Az emberek úgy tesznek, mintha minden örökké tartana. Egyszerűen nem gondolnak a jövőre. A legtöbben abban a hitben élnek, hogy soha nem halnak meg, sőt az általuk szeretett személyek sem halandók. Nem akarják tudomásul venni, hogy földi létük rövid időre szóló ajándék, amelynek egyszer véget kell érnie! Előbb vagy utóbb mindenki meghal, de előtte még a szeretteit is elveszítheti. Az emberek nem akarnak erre gondolni. Csakhogy akár gondolnak rá, akár nem - így van! Senki sem tagadhatja le. Akkor viszont mi értelme van a boldogságnak, ha a sors ezt az ajándékot mindenképpen elveszi tőlünk? Mi benne a jó? Az, hogy az ember utána még boldogtalanabbá válik? Az ember a boldogságért küzd, és amikor már elérte, előre tudja, hogy el kell veszítenie. Minél nagyobb a boldogság, annál nagyobb a veszteség. Amikor még nem voltam ennyire boldog, tulajdonképpen mégis boldogabb voltam, mert még nem állt fenn annak a lehetősége, hogy elveszítem a boldogságot! Így végül arra a következtetésre jutunk, hogy csak az lehet és maradhat boldog, aki soha nem élte át a boldogságot! Micsoda szörnyű ellentmondás! És miért van ez így? Azért, mert minden csak bizonyos ideig tart, semmi sem örök, minden meghal, minden megszűnik, mindennek véget kell érnie! #HaichErzsebet #Beavatas
Még is lesznek sokan, akik látni fognak új szemmel és hallani fognak új füllel, hogy újfent ne mondhassák az emberekről: fülük van, ámde nem hallanak, szemük van, de nem látnak. Ne nyújtsd ki a kezedet a kalász felé, amíg meg nem fehérült, hogy learathassad, mert a sarló meg fogja sebezni szolgádat és búzádat megfosztja az aratótól. #GustavMeyrink
Ha ön igazán azt akarja, hogy az élete vágtasson, akkor hívnia kell legbelső maglényét, a lélekmagot, amely nélkül csak hulla lenne, vagy még annyi sem és parancsolja meg neki, hogy a legrövidebb úton vezesse önt a nagy célhoz, az egyetlenhez, amely megérdemli, hogy utána vesse magát. Most még nem ismerheti e cél nagy fontosságát, de csak vágtasson feléje, irgalom nélkül és megállás nélkül, vágtasson feléje betegségen, kínszenvedésen, halálon és álmokon keresztül, vágtasson feléje, ha le is tiporja miatta a tisztességet, a gazdagságot és a boldogságot. Csak mindig előre és minden akadályon keresztül, mint a megbokrosodott ló, amely elragadván a kocsit, maga után vonszolja réteken és kőrakásokon át, virágok és virágzó ligetek mellett. Ezt nevezem Istenhívásnak. És amikor hívja, úgy hívja, mintha titoktartó fülbe fogadalmat suttogna.
— De mi célja van akkor a külső élet szenvedéseinek? Megpróbáltatás-e vajon a szenvedés, vagy büntetés? — Sem megpróbáltatás nincsen, sem büntetés. A külső élet, különböző sorsfordulásaival nem egyéb, mint gyógyúlási folyamat. Az egyiknek fájdalmas, a másiknak kevésbé az, mindig aszerint, hogy magaismerésében egészséges-e az illető, vagy tökéletlen. — És azt hiszi ön, hogy megváltozik a sorsom, ha Istent hívom, amint ön mondja? — Azonnal! Nem csak megváltozik, olyan lesz, mint a vágtató ló, amely eddig csak kocogott. #GustavMeyrink
— De ha énbennen nem nyilatkozik meg az Isten? — Akkor hívja őt. Kiáltson utána egy csöndes órában sóvárgásának egésze erejével. Olyan erősen, ahogy csak bírja. — És azt hiszi, hogy akkor elébem jön? — Jönni fog. De előbb - meg ne ijedjen - korábbi tetteinek bosszulója gyanánt jelenik meg, úgy jön, mint az ó-szövetség félelmes Istene, aki meghirdette: szemet szemért, fogat fogért. Külső életének hirtelen változásaiban fogja kinyilatkoztatni magát az Isten. Mindent el kell önnek előbb vesztenie, még az Istent is, ha újból és újból megtalálni akarja. Majd csak akkor, ha a róla való képzetéből kitisztul a test és a forma fogalma, ha kitisztulnak belőle a külsőnek és belsőnek elképzelései, a teremtő és a teremtett, a szellem és az anyag formaérzékelései, csak akkor fogja ön. . . — Akkor fogom látni. . . — Nem . Az Istent nem fogja ön sohasem láthatni, de az ő szemeivel megláthatja önnönmagát. És akkor meg is szabadul a föld salakjától, mert az élete beleolvad az ő életébe és az öntudata nem függ már a testtől, amely lélektelen árnyék gyanánt a sírja felé tántorog. #GustavMeyrink
A lelki tanítást nem másoknál keresd, hanem önnönmagadban csupán. Más emberekhez eljutott kinyilatkoztatásokkal szemben tégy úgy, mintha se nem látnál, se nem hallanál. Az örök élethez elvezető út olyan keskeny, mint a kés pengéje; sem te nem segíthetsz meg másokat, ha támolyogni látod őket, sem másoktól segítséget nem várhatsz. Aki másokat figyel, az kilendül az egyensúlyból és lezuhan. Itt nincs közös előhaladás, mint a világban és bármilyen nélkülözhetetlen is a vezető, azt csak akkor kövesse, ha érzi, hogy az saját lelkének világából került elő. Ember csak földi dolgokban lehet vezető és csak földi dolgokban szolgálhatnak megítélésére alkalmas zsinórmértékül az ő cselekedetei. Minden, ami nem a szellemből születik ki, halott föld csupán és mi ne imádjunk mást Isten, csupán azt, aki a magunk lelkében nyilatkozik meg.
VEZETŐID: TANULÁS + TAPASZTALÁS + ELEMZÉS = ÖNMEGISMERÉS ...A hősei azok a zarándokok, akik vezető nélkül a Szentföld felé törekednek, de az álnok délibáb-útvesztő fátylat vont a szemük elé és a szomorúság kínos halálútján kocognak. Ez az út mindig ezzel a kiáltással végződött: Istenem, én istenem, miért hagytál el engem!
ÉBEREK LEGYETEK! Ezt az életet most csupán álmunkban éljük, anélkül, hogy tudomásunk lenne róla, mert testi életünk túlsó partjain van és elfelejtjük akkor, amikor az álomhídon - amely nappalt és éjjelt összeköt - visszavándorolunk. Amit a keresztény miszticizmus rajongói írnak az újraszületésről, amely nélkül őszerintük lehetetlen meglátni Isten birodalmát, felfogásom szerint nem egyéb, mint az ez idáig halálba zsibbadt én-nek a felébredése olyan birodalomba, amely érzékeinktől függetlenül létezik valahol; szóval: holtra zsibbadt én-ünk a mennyországba való beleébredése ez.
CÉLRA TARTS, NE AZ ESZKÖZT IMÁDD! Magas csúcsra vezet minket a gondolkodás, ahonnan nem csak mindent áttekinthetünk, de végre is hajthatunk mindent, amit csak akarunk. Egyelőre csak gépekkel bűbájoskodunk, mi emberek; de, hiszem, már nincs messze az idő, mikor néhányan legalább, merő akaratukkal is a csodáknak ugyanazt az eredményét tudják majd előidézni. Ami eddig történt: a bámulatos gépek feltalálása sem volt egyéb, mint szamócaszedés arról a bokorról, amely a csúcshoz vezető út mellett nőtt. Nem a „feltalálás" értékes, hanem a feltalálni tudás; a festmény sohasem értékes, az csak becses lehet és csak a festeni tudás értékes. A festmény elkorhadhat, de a festeni tudás még akkor sem veszhet el, ha a festő meghal. Ez megmarad az égből nyert erő gyanánt, amely sok időre elszunnyadhat, de mindig fölébred, ha megszületik az arra hivatott lángelme, amely által megnyilatkozhat. Nagyon vigasztalónak találom, hogy az igen tisztelt kereskedelem a feltalálóból csak a tál lencsét tudja kiravaszkodni, de nem a lényegest is.
NE KÖVESS! Ne a jelennek élj, ne engedd, hogy mulandó dolgok befolyásoljanak. Élj az örökkévalóságnak, emelkedj idő és tér, minden mulandó fölé. Akkor semmi sem befolyásolhat. Nem akarom, hogy azon az úton kövess engem, amelyen én haladok a célom felé. Járd a saját utadat, kövesd az általad meghatározott irányt, amely belső késztetéseidnek a leginkább megfelel. Ne fogadj el semmilyen állítást, csak azért, mert tőlem származik. Ha százszorosan igaz is, mégsem a te igazságod, nem a te tapasztalatod, és így nem is fogsz vele azonosulni. Az igazat valósítsd meg, és akkor magadévá fogod tenni az igazságot. Az igazat megvalósítók életpályáját tekintsd csupán bizonyítéknak arra, hogy a cél elérhető. #ElisabethHaich
TÖRJ A FÉNYRE! Ha valódi értéket keresel, ne alkudj meg! Sem a közösségért, sem az elérhetetlen tanítókért, sem mások által föléd kinevezett mesterekért, szerzetesekért, sem ál-vallásos, ál-spirituális, ál-ezoterikus szervezetekért. Sem világivá satnyult egyházakért. Sem céltévesztett, elmeharcos csoportokért. Törj a FÉNYRE, harcolj a TISZTASÁGÉRT, csak a lélek nyílegyenes ösvényét tartsd szem előtt. Ez csak egymagadban lehetséges, de a mindenkiben jelenlévő lelki lehetőségekkel összekulcsolódva. Isten lakik Benned! Engedd, hogy megszülessen!
CSAK RAJTAD MÚLIK! Tökéletesen
elég, ha gyökeréig csak egyetlen ember átalakul. Az ő műve aztán sosem
múlhat el, akár ismeri azt a világ, akár nem. Az ilyen ember aztán
lyukat hasított a világrend érzékeny ponyváján s az nem nő többet
össze, akár mindjárt veszik észre az emberek, akár csak egymillió
esztendő után. Ami egyszer a való jelenségekbe beleszületett, az soha
többet el nem tűnhet. #GustavMeyrink
Mi sosem látjuk az eredőt; mi mindig csak a hatást és az eredményt észlelhetjük. Amit okozónak látunk, az valójában csak tünet és előjel. Ha ezt a ceruzát eleresztem, akkor a földre esik. Csak egy gimnazista hiheti, hogy a lezuhanásnak az okozója az eleresztés volt. Én nem hiszem. Az eleresztés egyszerűen csalhatatlan előjele volt a lezuhanásnak. Minden történés, amelyet egy másik történés követ, ennek az előjele csupán. Az okozó merőben másvalami. Mi, persze, azt képzeljük, hogy hatalmunkban áll előidézni valami hatást, ámde ez nem egyéb, mint egy szerencsétlen álkövetkeztetés, amely a valóságot hamis világításba helyezi. Az igazság ez: ugyanazon rejtelmes ok, amely a ceruzát a földre vetette, néhány pillanat előtt dolgozott én bennem is és arra késztetett, hogy az ujjaim közül eleresszem. Az emberek gondolkodásának hirtelen megváltoztatása és a föld megrendülése talán egy okból származhat, de teljességgel ki van zárva, hogy egyik okozója volna a másiknak, ha bármilyen természetesnek lássa is azt a "józan ész". Az első épp olyan hatás, mint a másik; egy hatás pedig nem idéz elő egy másikat; ennélfogva a történések láncolatában előjel lehet, de semmiképpen sem kiváltó ok.
Azok az emberek, akik sorsukat a bennük lakozó lélekre bízták, szellemek védelme alatt állnak. A föld gyámsága alól felszabadultak és a földnek egykor még urai lesznek. Ami még külső életüket éri, előrelendítő értelmet nyer; minden, ami velük történik, úgy történik, hogy jobban már nem is lehetne.
A Guru szó, maga a mantra - Paramahamsa Prajnanananda
Ki a guru? A guru szóban három szótag van: <GA, RA és U> ga+u=GU, ra+u=RU. Ga és u, GU lesz; ra és u, RU lesz. Ha eltávolítjuk az 'U' betűt, ezt kapjuk GARA. GARA - méreg. Mi a gara jelentése? Méreg. És 'U' a tudás. GARA a méreg, U a tudás, Van méreg mindannyiunkban vagy nincsen? Az elménk nem mérgezett? Az életünk nem mérgezett? Guru az, aki eltávolítja a mérget az életünkből, szeretettel és tudással. Ő a guru. A guru az, aki eltávolít minden mérget, mérgezést. Az elme mérgezett, az élet mérgezett. Ő eltávolítja a mérgezést, azt a mérget, és sokkal gyönyörűbbé teszi a mi életünket. Ő a guru. GA képviseli azt, aki a tökéletességet ránk ruházza. A tökéletesség hozója a 'GA'. A 'RA' eltávolít minden tisztázatlanságot, minden negatívitást, vétkes elmét a -ra. <szanszkrit> Isten nem-megnyilvánult ereje, Visnu az -u. <szanszkrit> Együtt a háromból lesz a guru. Ha csak énekeljük - guru, guru, amikor énekeljük guru, guru; a guru megnevezés is szintén mantra. Ezért az emberek mondják - Jay guru, jay guru! Jay guru egy mantra. A guru egy mantra. Amikor kántáljuk - guru, vagy a gurura gondolunk, a tökéletességhez jutunk el, a negativitások távoznak, érezhető az isteni érzékelés. Mindezek elérkeznek a guru szóval, vagy a guru névvel. <szanszkrit> Gurudév adott a guru szónak egy jelentést, én azt nem láttam egyik szövegben sem, ez Gurudév értelmezése <szanszkrit> gu a rejtett vagy meg nem nyilvánult lélek belül. <szanszkrit> Abból a rejtett meg nem nyilvánult isteniségből, az összes szépség származik. Tehát ki a guru? A guru az a rejtett alapelv benned, ami minden szépséget kihoz, megnyilvánít minden szépséget vagy jóságot. Az aki szereti a gurut, azt aki benned rejtőzik, ő kihozza a benned rejlő összes jóságot.
Nélkülözhetetlen útmutató a benned levő gyógyító erő megértéséhez és használatához.
Ebben a könyvben Paramahansza Jógánanda feltárja az összpontosított gondolat erejében rejlő törvényszerűségeket amelyek nemcsak fizikai gyógyításra, hanem akadályok leküzdésére, az életünk minden területét átölelő siker létrehozására alkalmasak. A könyv olyan átfogó utasításokat és széles körben alkalmazható megerősítéseket tartalmaz, amelyek a test gyógyítására, az önbizalom megerősítésére, a bölcsesség felébresztésére, a rossz szokások elhagyására és sok-sok egyébre is alkalmasak.
Aki pedig megkapja a keresztelő rejtélyét, annak ez hatalmas bölcs tűz lesz, mely elégeti a bűnöket, és rejtett módon bemegy a lélekbe és felemészt minden bűnt, amit az ellenszellem kötött rá. És amikor befejezte ezt a tisztogatást, akkor rejtetten bemegy a testbe, és kiűz onnan mindent, ami rejtetten az életére tört, és kiválasztja azt a test egyik oldalán. Mert a tisztító tűz elűzi az ellenszellemet és a sorsot, elválasztja az erőtől és a lélektől és összegyűjti a test egyik oldalán, úgy hogy az ellenszellemet, a sorsot és a testet az egyik résszé teszi, a lelket és az erőt a másik résszé. A keresztelő rejtélye pedig a kettő között marad, állandóan elválasztva őket, a lelket és az erőt állandóan tisztogatván, nehogy az anyag bemocskolja őket. Így bocsátják meg a keresztelő rejtélyei a bűnöket és minden rossz tettet.
K.:
Yoganandaji magyarázatot ad arról, hogy a guruja megáldotta őt a szamádival. Mi is elérhetjük ugyanazt vagy szükség van ehhez a guru áldására?
V.:
Egy fiatal tanuló - ez nem egy kitalált történet, hanem valóban megtörtént - elment a mesteréhez és megkérdezte tőle, hogyan érheti el a szamádit? A mestere kiabálni kezdett: Te idióta, azt gondold, hogy a szamádi gyerekjáték? Elfutott. A legkevésbé sem várta volna, hogy a tanára így fog kiabálni. 5-6 éves voltam, amikor a nagybácsim azt mondta nekem: Ne házasodj meg! Mondjuk én azt sem tudtam, hogy mi az a házasság. 5 évesen mit tudunk a házasságról? Sose házasodj meg! Nem fogok megházasodni. Majd ilyen leszel. Jól van, majd olyan leszek. Menj el és mondd el mindenkinek, hogy nem fogok megházasodni és ilyen maradok. Elmentem, de senki mást nem találtam, csak az édesanyámat és az édesanyám nagynénjét. Mondtam nekik: Nem fogok megházasodni, ilyen maradok. Az édesanyám nagynénje, aki később az ashramban élt, Amritánanda, megkérdezte: Micsoda, nem fogsz megházasodni? Ki mondta ezt neked? Én fogok veled összeházasodni, és nem csak én, hanem öten fogunk veled összeházasodni. Ez az egész üres beszéd volt, én nem tudtam, hogy mi a házasság jelentése és az, amit ő beszélt, az is csupán szórakozásból volt. Semmi más. Hasonló ehhez, a nirvikalpa szamádiról beszélni, az ilyen szamádiról, az olyan szamádiról, mind gyerekes beszéd. Meditáljatok, imádkozzatok, ne vegyetek példát Yoganandajiról, vagy Sri Yukteswarjiról, úgy hogy azt gondoljátok, hogy ti vagytok Yoganandaji. Sri Yukteswarji megáldotta őt, majd elérte azt a szintet. Ti a guru áldását szeretnétek. Ki az, aki őszintén, vagy nagy alázattal követi a guruját?
Fals dolog a világot a partról nézni. A külvilág a betegség egy neme. És mindennap történik valami, ami a földön való tartózkodást kevésbé kívánatossá teszi.
Tvameva Mata Cha Pita Tvameva Tvameva Bandhush-Cha Sakha Tvameva Tvameva Vidyaa Dravinam Tvameva Tvameva Sarvam Mama Deva Deva
Egyedül Te vagy az anyám és az apám, Egyedül Te vagy a rokonaim és barátaim, Egyedül Te vagy a tudásom és a gazdagságom, Egyedül Te vagy a mindenem, ó Istenek Istene!
A hétköznapi ember azt gondolja, hogy ez a világ, a családja és a munkája az ő felelőssége, de a szellemi ember tudja, hogy a szülők, a gyermekek, a családi kapcsolatok, az üzleti világ és minden más Isten felelőssége. Mindazon által tudja, hogy mindenkinek segítenie kell a világ jobbá tételében szeretettel és szolgálattal, amelyet az ösztönös vér szerinti kapcsolatok késztetnek és működtetnek.
Az
Isten belső, intuitív irányítása által vezetett élet csak akkor lehet
sikeres, egészséges és teljes, ha a tevékenységben a bölcsesség és a
boldogság kiegyensúlyozott.
Kiknek kellene köszönetet mondanunk? - Ha írnom kellene egy listát, sosem lenne vége. Azonban megpróbálom öt kategóriába besorolni: ISTEN, CSALÁD, TÁRSADALOM (a felmenőink, a tudósok, a földművelők és állattenyésztők, azok, akik a civilizációt fejlesztették), MINDEN ÉLŐ TEREMTMÉNY és a BOLYGÓ.
Minden cselekedetünk legyen meditáció! Minden mozdulatunk legyen meditáció! A meditációhoz - mikor Isten-tudatosságban élünk - nincs szükség se időre, se helyre, se térre. Jegyezzétek meg, a meditáció az, amikor túlmegyünk az időn és a helyen. Ez azt jelenti, hogy nem kell az időre és a helyre gondolnod 24 órán keresztül. Tegnap arról volt szó a Brahma sūtra-ban, hogy egészen a halálodig. Egészen a halálodig. Van egy történet. Egy szent ember... egy szent ember ment koldulni. Amikor koldulni ment, különböző emberek házánál kéregetett és volt egy hölgy, akinek rossz hírneve volt. Amikor ment koldulni, ez a hölgy is adott alamizsnát és akkor megkérdezte tőle, hogy miféle szent ember vagy? Te szent ember vagy? Ő nem felelt semmit. Minden nap, minden nap, minden nap ugyanaz a kérdés, de nincs válasz. Szent ember vagy? Ő csendesen élt. Elérkezett a végső búcsú napja. A szent ember magához hívta a nőt és azt mondta: Nézd, én egy szent ember vagyok. A végső búcsú napján volt ez. Azt is elmondta, hogy "el fogom hagyni a testemet". A hölgy megkérdezte: Miért nem válaszoltad meg ezt hamarabb? Mondhattad volna: Igen, én egy szent ember vagyok. Azt válaszolta: Hogyan mondhatnám magamról, hogy szent ember vagyok, mikor az utolsó lélekzetig minden lehetőség fennáll, hogy hibázzak? Van egy angol közmondás: Minden szentnek van múltja és minden bűnözőnek van jövője. Minden szentnek van múltja és minden bűnözőnek van jövője. A jelentése annak, hogy minden bűnözőnek jövője van, az az, hogy minden lehetősége megvan a fejlődéshez. A jelentése annak, hogy minden szentnek múltja van, az az, hogy a múltja gyönyörű. Tudjuk. De ki tudja a következő pillanatot? Ki tudja, mit hoz a következő pillanat?
