Minden folyó mederben kanyarog,
Egy óceán sem árad a partjain túlra.
Nem lehetséges állandóan terjeszkedni. Minden eléri a határait, és a bölcsek mindig megkísérlik megismerni ezeket a határokat. A környezetben nem próbálják a civilizációt a vadon rovására bővíteni. A gazdaságban nem költekeznek a piaci lehetőségeken túl. Egyéni kapcsolatokban nem követelnek többet, mint ami a másiktól észszerűen elvárható. A testüket nem erőltetik túl, ha tornásznak. Nem kockáztatják az egészségüket a szervezetük túlterhelésével. Ezzel a hozzáállással a bölcsek még azt is a maguk javára fordítják, amit mások korlátnak gondolnak.
Amikor az ember úgy érzi, hogy az idő és a helyzet határaihoz ért, az gyakran intés, hogy takarékoskodjon az energiájával. Ez nemegyszer előkészít a korlátok megkérdőjelezésére, vagy új feltételrendszer bevezetésére. Amikor valaki a határaihoz ér, a legjobb, ha gondos tervezésbe kezd, és felsorakoztatja az erőforrásait, mielőtt átlép rajtuk. Mindig van bizonytalanság, ezért legyünk óvatosak.
A korlátokat a magunk céljaira is felhasználhatjuk. Csapdába ejthetünk valakit, ha ismerjük az előttünk álló határokat. Egy küzdelemben a védekezést segítheti egy fal, aminek a hátunkat vetjük. A munka is könnyebb, ha tudjuk, hogy csak meghatározott ideig dolgozunk. Felhasználhatjuk a lehetőségeket, ha tudjuk, hogy csak ideig-óráig maradnak lehetőségek. A korlátokat nem kell feltétlenül kedvezőtlen kényszereknek tekintenünk. Azok adják meg a helyzetünk geográfiai jellemzőit, és miért ne fordítanánk azokat is a javunkra?
TENG MING-TAO