Hol volt a Tao, amíg távol voltam?
Nem őt követtem, amerre mentem?
Azt hiszed tán, kettő van belőle?
Amikor az útnak vége, hazatérünk egy ismerős helyre, csakhogy gyakorta más fényben látjuk azután. Megváltoztak a dolgok, míg nem voltunk itt? Annyi újdonságot és más dolgot láttunk a távolban - azok nem a Tao? Hogyan lehetséges ennyi eltérés?
Bizonygathatod, hogy a hegy mégiscsak hegy marad, de a vele kapcsolatos szemléletünk változékony. Ha szubjektív nézőpontjainkat tévesen szilárdnak, állandónak tekintjük, és nem csupán a körülmények függvényének, akkor a problémáinknak sosem szakad vége. Ha azonban mindig szem előtt tartjuk, hogy minden csak viszonylagos, sokkal dinamikusabban vonulhatunk át az életünkön.
Nincs két út. Csak egy. Oly hatalmas, hogy teljesen eltérő szempontokból tapasztalhatjuk, és azt hihetjük, más valóságokba csöppentünk. Ez persze félreértés. Nem előzhetjük meg a Taót, nem léphetünk ki belőle. Csak a nézőpontunk változhat, annyira, hogy akár más dimenziókba képzelhetjük magunkat. A Tao folyamában olyanok vagyunk, akár a fürge pontyok: sem a mélységét, sem a széltét meg nem mérhetjük.
TENG MING-TAO
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése